... VÉGÍTÉLET : IDÉZETEK ...

Az élet kerék, egyetlen ember sem képes sokáig fölül maradni rajta. És végül mindig ugyanarra a helyre fordul vissza.
Az az ember, aki a pénzt szereti, szemét, gyűlöletes fajzat. Az, aki nem tud bánni vele, bolond. Nem kell gyűlölnöd, elég, ha sajnálod.
A kaliforniai sivatag mélyéből, az adófizetők pénzén valaki útjára indított egy pilótajátékot, amely valóban működött. Igazi, gyilkos levélláncot.
Néha az igazi szeretet éppen olyan néma, mint amilyen vak.
A világ komisz, haver.
Még egy őrült társasága is jobb, mint a halál társasága.
Ha az ember bocsánatot kér, elsimulnak a dolgok. így működik a világ.
Lehet, hogy az embert Isten képére alkották, de az emberi társadalmat az Ő ellenlábasééra, és a társadalom folyton hazafelé igyekszik.
Manapság nem könnyű az élet.
Ha minden ok nélkül ilyen borzalom történt, akkor van-e értelme bárminek? Miért élnek egyáltalán?
A civilizáció eltűntével az emberi társadalom motorjáról lekopott minden krómozás és mütyürke.
Az emberiség áldása és átka a barátkozás.
Az embernek egyszerűen nincs hatalma a dolgok fölött, amelyeket elkövetett, nem teheti meg nem történtté őket.
Isten segedelmével megálljátok a helyeteket.
Nos, a végén meg kell fizetni mindenért.
Amikor beleharapsz a kézbe, amelyik etet, akkor várható, hogy ököllé záródik. Ez nemcsak egyszerűen így megy; ez így igazságos.
Drága öregem, a vég. A legvégső vég.
A hely, ahol megállt, sohasem számított. Csak az, hogy ott volt... és még mindig megállt a lábán.
A halál csak átmenet, egy hely, ahol várni kell, ahogy az öltüzőben várunk, mielőtt kimennénk játszani.
Minden ésszerűség végénél tömegsír tátong.
Lelki szemei elpőtt látta őt, a férfit, aki az ő embere lesz az idők teljességében és a dolgok furcsasága folytán, egy széles vállú férfit, ahogy alszik egy Woolco széken, a térdén könyv hever borítóval fölfelé. Látta, ahogy alszik a fehér fények szigetén, a texasi éjszaka hátországában. Szerette azt a férfit ebben a képben, ahogy szerette őt minden képben, amelyet csak rajzolt róla magának.
A szerelem mindig talál megoldást.
Harold Emery Lauder:
Hogy valaki a csillagát követhesse, az magasabb rendű Erőt, valamiféle Gondviselést feltételez, de nem lehetséges-e hogy maga a követés egy még nagyobb Hatalom gyökere? Az ISTENEDNEK, az ÖRDÖGÖDNEK egyaránt kulcsa van a világítótoronyhoz; az utóbbi két hónapban olyan sokat és keményen viaskodtam ezzel; de mindnyájunkat ő ruházott fel a NAVIGÁCIÓ felelősségével.
Stu:
Ejnye! Nyavalyások, hát örökké akartok élni?