... TŰZGYÚJTÓ : IDÉZETEK ...

Az agy az izom, ami a földet mozgatja.
Hányszor lehet az embernek szerencséje?
Hát... vannak dolgok, amikhez képest mi mindketten semmik vagyunk, és olyanok is, amikhez képest mindenki semmi.
Tűzgyújtó vagy. Mint egy nagy, hatalmas öngyújtó.
Az élet rövid, csak a bánat sok; az a legkevesebb, hogy segítsünk egymáson, ha már egyszer itt vagyunk.
Mikor lesz már vége ennek?
Nem könnyű az élet, ha nem alkalmazkodunk.
Attól, akit még nem ismersz, olykor jobbat kapsz, mint attól, akit már igen.
Ölünk, vagy megölnek: úgy látszik, ide egyszerűsödött az ügy.
Mulatságos, hogy a halál mindenfelől támad. Az ember próbálja kicselezni, az egyik oldalról elbarikádozza magát, a másik oldalról a halál mégis utat talál hozzá.
Az agy a világot megváltoztatni képes izom.
Ha éhesek voltak, de csak egy alma akadt, harapott belőle, a többit neki adta. Ha ébren volt, mindig így viselkedett. Álmában viszont elszajrézta az összes takarót.
Utálta az olyan lányokat, akik gúnyt űznek a külsejéből. Egyébként a legtöbb nő kurva, ebben az anyjának igaza volt, még ha minden másban tévedett is. Az anyja PERSZE tudta volna, mit gondoljon egy bögyös kis szukáról, amilyen ez itt.
Hallott olyasmit, hogy néha még a nyúl is szembefordul az üldöző kutyákkal, megmutatja másik, kevéssé jámbor arcát, mielőtt szétszaggatják.
Holnap töprengünk. De ahogy Scarlett mondta, ma még ma van.
A kulcsok fura micsodák; a karikán összegyűlve tulajdonosuk életének szakaszairól vallanak.
IBM - az annyi, mint Igencsak Bunkó Mindenki
Rainbird hideg, cinikus lelkesedéssel kezelte G. M. Rammadent, aki egyszer azt találta mondani, hogy a széfek olyanok, mint a nők: ha az embernek megvannak a megfelelő szerszámai, és van kellő ideje, minden mackót ki lehet nyitni. Egyik könnyebben nyílik, másik nehezebben, de mindegyik kinyílik valahogy.
Ez persze csak egyetlen példa arra, hogy mindenki szívességekből és sutyiban kiszivárogtatott információkból él...
És mégis, ha a kutyaszart bevonják cukormázzal, attól még nem lesz belőle habos torta, cukormázas kutyaszar marad.
A sötét szerinte egyszerűen csak sötét volt, és kész.
A játék arra volt jó, hogy az ember a saját kárán tanulta meg, mennyire kevéssé is emlékszik egy alapjában véve ismerős ház berendezésére, és hogy mennyivel többet jelent a látás, mint az emlékezet.
NINCS NAGYOBB VAKSÁG, MINT AZ ÉRTETLENSÉG
Végül is mindkét megoldás ugyanakkora fájdalmat okozott, ugyanazzal a tanulsággal járt. Ennyit jelent, ha az ember felnőtt? El kell viselnie ezt a fájdalmat? A saját kárán kell levonnia a tanulságot? Ha így áll a dolog, érdemes fiatalon meghalni.